Hajnalban, a sötét szobában
A hatalmas gardrób mélyén
Az aznapi álarcunkat kutatjuk
Álmosan.
Pucér testünkön,
Bőrünk paplanos meleg még
De hamarosan főnökök,
Szülők, sofőrök leszünk ismét.
Egyszer csak a senkiből leszünk valaki, de
Belül gigászi a harc:
Most mégis melyik az igazi
Ál arc?!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
